Heineken Brewery (hollandul Heineken Brouwerijen) holland sörfőző vállalat, alapította Gerard Adriaan Heineken, 1864-ben, Amszterdam-ban. 2006-tól, 65 országban több mint 130 sörfőzdéje van a Heineken-nek és nagyjából 64 000 embert foglalkoztat. Több mint 170 féle kiváló szakértelmű nemzetközi és helyi sört árul, például: Cruzcampo, Tiger, Żywiec, Starobrno, Zagorka, Birra Moretti, Ochota, Murphy’s, és persze a Heineken. A Heineken cég állítja, hogy a Heineken sör receptje az elmúlt közel 150 év alatt semmit sem változott.

Ha valaki sört iszik, ritkán jut eszébe, hogy a sör főzése, nevelése művészet. Ez a művészet hagyományokat, tradíciókat igényel. A Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. ezeket a hagyományokat honosította meg két magyarországi sörgyárában: Sopronban és Martfűn. Túránk állomásai - avagy a malátától a Soproni-ig:

1. Alapanyagraktár:

A sör malátázott gabonából vízzel készült élesztővel erjesztett alkoholos ital. Alapanyagai a következők: pilzeni maláta, komló, kukoricadara, festő maláta, rizs, karamell maláta. A maláta nem más, mint csíráztatott és aszalt árpa. S végül kiemelt fontosságú alapanyag a víz. Az alapanyagraktár gondoskodik arról, hogy a megfelelő mennyiségű és kellő minőségű alapanyag a sörfőzéshez rendelkezésre álljon.

2. Főzőház:

Itt történik a sörfőzés első fontos lépése a cefrézés. A cefrét a kukoricadara és az őrölt maláta megfelelő mennyiségű vízzel történő összekeverésével kapjuk. Ezután történik a cefre szűrése, amely folyamat során leválasztják az oldhatatlan anyagokat, más néven a törkölyt. Utolsó főzőházi műveletként a már megszűrt cefréhez hozzá adjuk a sör fűszerét, a komlót és forraljuk. Végül a komlózott forró sörlevet deríteni kell, azaz le kell választani a kivált anyagokat.

3. Hűtőgépház:

A főzés után a forró sörlevet olyan hőmérsékletre kell lehűteni, ami az erjedést végző élesztő hőfok-tűrésének, valamint a kívánt sörünk jellegének megfelelő.

4. Erjesztő:

A lehűtött sörlé az erjesztő-kondicionáló tartályokba kerül, ahol a sörléhez az élesztő szaporodásához szükséges levegőt, valamint megfelelő mennyiségű élesztőt adagolunk. Az élesztő a sör lelke.

5. Sörszűrő-nyomótanktér:

Az érlelt kész sörnek mindenféle zavarosságtól mentesnek, tükrösnek kell lennie, ezért meg kell szűrni. A sör szűrésére kovaföld használatos. A szűrt sör ezek után alacsony hőfokon 1-2 napig az úgynevezett nyomótankokban marad, majd a fejtőüzembe kerül.

6. Fejtőüzem:

A sörgyártás utolsó pontja, amikor a leszűrt kész sör a fejtőegységekbe kerül. Pasztörizálják, majd. tankautóba töltik, vagy hordóba, palackba, illetve dobozba fejtik.

Palackfejtő:
A kereskedelemből beérkező üres üvegekkel teli ládák első állomása a palackkiszedő berendezés, az ezt elhagyó ládák a fordítós rendszerű ládamosó berendezésbe kerülnek. A ládákból kiszedett palackok palackmosógépbe, majd onnan a palacktisztaság ellenőrző géphez jutnak. Ezután a töltő-zárógépen, majd a címkézőgépen haladnak keresztül. Az utolsó állomás a berakógép.

Hordófejtő:
A kereskedelemből visszaérkezett üres hordók egysoros pályán haladnak a kamerás külső ellenőrző felé. Ezután egy szerkezet 180-kal megfordítja a hordót, azok így jutnak tovább a következő állomásokra. A fejtés után a hordókat a kupakfelrakó berendezés a megfelelő színű védőkupakkal látja el.

Dobozfejtő:
Az üres dobozok csomagolt rakatonként kerülnek a gyárba. A töltőgép 60 db töltőszeleppel rendelkezik. A megtöltött dobozok egy széles gyűjtőpályára kerülve a csomagoló berendezés felé haladnak. A dobozok csomagolása a tálcaképző berendezések segítségével történik.

7. Konvejorpálya:

A világszínvonalú pályarendszer biztosítja a fejtőüzemi termelő rendszerek üres göngyöleggel történő ellátását és a készáru raktárba történő eljuttatását.

8. Raktár:

A 7000 négyzetméter területű készáruraktár 14 millió palack tárolására alkalmas.

9. Laboratórium:

A palackozott sörök szigorú minségi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. Ezt vizsgálja folyamatosan a laboratórium, de ugyanitt történnek az érzékszervi vizsgálatok is, melyek kizárólag az illattal és az ízzel foglalkoznak.